Mai témánk Ady Endre: Elbocsájtó szép üzenet című lírájának boncolgatása, itt - ott korrigálása. (Ez esetben a címet már helytállónak találtam, ezért ezen nem eszközöltem ki változtatásokat)
Elbocsátó, szép üzenet
Törjön százegyszer százszor-tört varázs:
Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor,
Ha hitted, hogy még mindig tartalak
S hitted, hogy kell még elbocsáttatás.
Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd
Feledésemnek gazdag úr-palástját.
Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is,
Vedd magadra, mert sajnálom magunkat,
Egyenlőtlen harc nagy szégyeniért,Alázásodért,
nem tudom, miért,
Szóval már téged, csak téged sajnállak.
Elbocsájtó szép üzenet (javított)
Törjön százegyszer százszor tört varázs,
Finom íriszed már jól bejáratott garázs,
Rózsaszín kisajak-fodrod mely mindig oly kedves,
Többé mostmár nem kell, hogy értem legyen nedves.
Együtt töltött életünk már immáron csak a múltam,
Jövöm ez már nem lesz, mert kibaszottul untam!
Ám köszönök mégis annyi volt - Lédát,
De ha rádnézek, kihányom a répát.
Fürge ujjaid híresek már hetedhét határon,
Hat éve még tetszett, mind a huszonhárom.
A szemeiddel rámnéztél, azzal a szép kékkel,
Baszott hamar lenyűgöztél engem mind a néggyel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése